Első hét az egyetemen

A pénteknek általában örül az ember, mert azt jelenti, hogy jön hétvége, egy kis kikapcsolódás, pihenés. Nos, az elmúlt péntekkel én is így voltam - az első egyetemi hetem elég mozgalmas és fárasztó is volt.

A tárgyfelvétellel megvoltam ugye pénteken, hétfőtől jöhetett a tárgyak megismerése.

Hétfőn két órám volt, két előadás, Amerikai irodalom 1900 után és Angol nyelvtörténet - az óangoltól az új angolig. Az első nem életem legjobb előadása, a tanárnő kezdő oktató, és nincs a helyzet magaslatán sem előadásban, sem fegyelmezésben, a holland diákok meg nem a legilledelmesebbek közé tartoznak, úgy tűnt. Szóval, remélem, hogy a helyzet javulni fog. A nyelvtöris előadás nagyon tetszett, bár sok új infót nem adott eddig, majd később, ami eddig volt, az olyan, amit már otthon tanultam.

Kedden egy szemináriumom volt, Amerikai pop-kultúra néven fut, és nagy örömömre, Munteán Tanár úr az egyik oktató (Pázmányon tanított, és szeptembertől van itt Nijmegenben). Érdekes rendszerűek az órák, mert bár ezt is szemináriumnak hirdették meg, mégis lesznek olyan alkalmak, hogy előadást tartanak. Majd beleszokom. Kicsi kavarodás volt ezzel az órával, mert többször is ellenőriztem a teremszámot, mégse volt ott senki, mikor mentem. Szerencsére egy idősebb holland hölgy is kereste ezt az órát, és találkoztunk, úgyhogy együtt nagy nehezen kiderítettük, hogy egy másik épületben tartják, mivel az első alkalom is előadás volt. Kicsit elkéstünk emiatt, de nem mi voltunk az egyetlenek, volt olyan, aki 1 órával később jött be...

Szerdán a hétfői irodalom előadáshoz tartozó szeminárium volt egy másik tanárnővel, ez kárpótolt az előadásért. Ez a tanárnő nagyon helyes, és jól is tanít, francia egyébként, és rendkívül kedves, segítőkész. Névsorolvasásnál mondtam, hogy cserediák vagyok, aztán óra után odajött hozzám, és mondta, hogy ha bármi segítségre van szükségem, vagy csak beszélgetnék, nyugodtan keressem meg, mert franciaként ő is tudja, hogy milyen külföldiként itt lenni. Nagyon jól esett ez a közvetlenség, és egyébként ezt is tapasztalom, hogy itt sokkal lazább a tanár-diák kapcsolat, ugyanakkor a tekintély pedig megvan. A szeminárium után van egy kis szünetem, akkor ebédeltem, aztán pedig kezdődött egy előadás, 19. századi amerikai irodalom. Ez egy érdekes, jól felépített előadás, a tanár úr nagyon jó előadó, úgyhogy ezzel az órával nem lesz gond. Este egy kis kikapcsolódás képpen elmentünk moziba 3 lánnyal a mentor csoportból, és megnéztük Pí életét. Tetszett a film is, és örültem, hogy találkoztam a lányokkal.

Csütörtökön két szemináriumom van, két véglet, az egyik 45 perces, a másik 2,5 órás. Kicsit fura, hogy itt nem egyenlő hosszúak az órák, mint otthon. A 45 perces a nyelvtöri előadáshoz tartozó szeminárium, a 2,5 órás pedig amerikai kultúrtörténeti szeminárium. Ezek közül mind a kettő érdekes volt. Este összeültünk a lakótársakkal egy ismerkedős vacsorára, illetve e román srácnak búcsú vacsora is volt, mert ő pénteken utazott haza. Jó volt megismerkedni az itt lakó emberkékkel, 2 fő kivételével mindenki ott volt. Mindenki főzött magának, jót beszélgettünk, és megegyeztünk a konyha rendben tartásáról, meg kiganéztuk a hűtőket, és beosztottuk, hogy ki hova pakoljon, mert elég kaotikus volt a rendszer. A legrégebbi cucc, amit kidobtunk a hűtőből, 2009-ben járt le... :D Két spanyol srác nem vett részt a vacsorán, őszintén szólva, ők nem túl barátságosak, mondhatni bunkók is, mert nem beszélnek velünk, csak a saját baráti körükkel, nem köszönnek, kupit hagynak a konyhában, és állandóan partiznak, mindegy, hogy hétvége van vagy hétköznap. Remélem, a többiekkel 14-en azért jól kijövünk majd.

Pénteken egy szemináriumom van, az is 2,5 órás, és a francia kedves tanárnő tartja, az amerikai kisebbségek és bevándorlók helyzetét vizsgáljuk az órán, elég érdekes a téma, de nagyon hosszú a 2,5 óra, főleg pénteken, még úgy is, hogy van a közepén 15 perc szünet. Az óra után végre volt időm egy kiadós ebédet készíteni magamnak, úgyhogy ezt ki is használtam, utána meg pihentem, meg összekészültem másnapra, hiszen utaztam a holland ismerősömhöz a hétvégére, Zeistbe. Ez majd egy külön bejegyzés lesz.

Az itteni oktatásról még annyit, hogy teljesen más, mint otthon. Egyrészt az adminisztráció. Van egy ún. Black Board nevű online felület, ahova az itteni kódunkkal és jelszónkkal kell bejelentkezni, és ide töltik fel a tanárok az összes tudnivalót, segédanyagot, jegyzetet, házit, stb. Ez a rendszer új, és egyelőre nehezen átlátható nekem, annyira nem nyerte meg a tetszésemet eddig, hát majd kiderül, mi lesz később. Másrészt, a követelmények. Eleve nem a tényszerű és mély tudás a cél, hanem mindenből egy kicsi, és a véleménynyilvánítás plusz csoportmunka/prezentáció, szóval a gyakorlati dolgok elsajátítása, gyakorlása. Ez egy részről hasznos, viszont engem zavar, hogy nem fontos a mélyebb tudás, így sok miért? miért? marad. Nagy divat, és rendszer is, hogy házi dolgozat alapján értékelik az adott negyedévet, úgyhogy az az időszak kemény lesz, mikor egyszerre kell mindet megírnom, mivel a témákat csak akkor adják ki. Ez új nekem, és elég nagy kihívásnak tűnik.

A könyvtár viszont zseniális. Hatalmas az állomány, szóval lesz miből dolgozni a beadandókhoz, hatalmas az épület is, külön olvasótermek, tanuló termek, számítógép termek és internet szobák vannak. ÉÉÉÉssss este 10-ig nyitva van!!!!!! - ez főként a pázmányos diáktársaknak szól.... Szóval a könyvtár az szuper, az egyetemet meg még szokni kell. Talán az első héten túlestem a "nem találom a termet", "labirintus az épület", "nem tudom hányadik emelet" és "ez fentvolt Black Boardon?" szindrómákon, és innentől csak jobb lesz majd a helyzet. :)